A KÓRUSISKOLA 25. JUBILEUMI EMLÉKKÖNYVE

A KÖNYVTÁRTÖRTÉNETE KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

A könyvtári nyilvántartásban az első könyv regisztrálása 1991. február 28-án történt. Talán ezt a napot nevezhetnénk a tudatosan szervezett gyűjtemény - vagyis az iskolai könyvtár - indulásának.

    Először a faház folyosóján egy szekrény volt a leltári számmal “felszerelt” könyvek tárolóhelye. Rövid idő elteltével már a kőépület 2. emeletének sarkában elhelyezett három szekrényből történt a kölcsönzés. A következő évben pedig egy osztálytermet szabadított fel az iskolavezetés a könyvtár számára. Ettől kezdve már nemcsak kölcsönözni, hanem nyugodt körülmények között tanulni is lehetett a dinamikusan gyarapodó gyűjtemény között. Tanulóink közül többen “törzsvendégekké” váltak, mások alkalmanként, esetleg pánikszerűen keresték fel a könyvtárat. Mert vészhelyzetek már akkor is adódtak...

    Nem sokáig élvezhettük a könyvtár viszonylagos tágasságát. A következő évben - a Kontyfa utcai iskola terjeszkedési igényei miatt - a könyvtár ismét a faházba kényszerült. A tanterem 50 négyzetméteréből 16 négyzetméteres kuckó lett a lehetőségek színtere. Mégis, valahogy sikerült olyan barátságossá tenni ezt a korábban már többféle funkciót ellátó kis helyiséget (volt tanári szoba, hangszeres “terem”, szentmisék helyszíne), hogy a könyvtár vonzása, igénybevétele itt se csökkent. Igaz, a számítógép és benne a Szirén fantázianevű könyvtári program nagyban segítette az eligazodást és főleg a kölcsönzés adminisztrációját. De a szűk hely miatt a helyzet nem volt tovább tartható!

    Azután jött 1995. augusztusának legvége: a könyvtár újra költözhetett. Általában egy könyvtár életében a költözés kisebb katasztrófához hasonlítható. Ám most, a szorongató bizonytalanság után mégiscsak örömteli esemény volt. Hamarosan a Vécsey utcai épületben, a mostani olvasóterem közepén tornyosultak a beszámozott dobozok. Addig-addig pakolgattuk ezeket, míg egyszer csak az utolsó is eltűnt. A falakat beborította a könyvek színes látványa, a folyóiratok egy része igazi folyóirattartó állványra került és a szőnyegpadlós terem az iskola egyik legbarátságosabb helyiségévé vált. Alkalmas a csendes tanulásra, “búvárkodásra”, egy-egy videófilm megtekintésére, legújabban pedig a zenehallgatás eszközei itt is rendelkezésre állnak. Természetesen kisebb tanári összejövetelek, tanulmányi versenyek, sőt - ó jaj! - egy-egy pótló dolgozat megírásának színhelyeként is jól használható.

    Annál is inkább, mert a könyvtár jelenleg két helyiségből áll. A külső kisebb ugyan, de a zajosabb kölcsönzés, tájékoztatás, fénymásolás, és 1998. decemberétől egy újabb számítógép segítségével az egész nagyvilág belefér ebbe a helyiségbe az Interneten keresztül (persze csak a nagyobbak számára!)

    A könyvek, tankönyvek száma már közel 9.000 db, a kották (hangszeres, ének, szolfézs) száma több mint 1.500; közel 40 féle folyóirat (ill. közlöny) jár, de a falitérképek, a "hangzó ismerethordozók" (CD, lemez, videó, nyelvi kazetta) száma is egyre bővül.

    A könyvtár szerves részévé vált az iskola életének. Az elsősök kivételével szinte valamennyi diákunk "használja" a könyvtárat. A kölcsönzések száma évről évre növekszik, éves átlagban ma már 3.000 fölött mozog.

    Reményeink szerint a fejlődés nem áll meg ...

Homor Ferenc
könyvtárostanár

„A lélek gyógytára”

 (Ez a felirat olvasható Osymandyas könyvtárának ajtaja fölött. 4. század”

            Remélem, hogy a mi könyvtárunk is épp annyira lehet a lélek gyógytára, mint az ókori görög királyi könyvtár. Jó lenne, ha a különböző indokkal betérő gyerek olvasmánya a lélek épülését szolgálná. Ez a törekvésünk.

Valóban, a fejlődés nem áll meg, könyvtárunk 2000. júniusában az iskolával együtt újra költözik, reméljük végleges helyére. Ez a bizonytalan helyzet persze sok kérdést felvet, bizakodunk …

    2000. augusztusában költöztünk az iskola végleges épületébe, az I. Toldy Ferenc utca 28-30. számba. A könyvtár helyisége a földszintre került. Mivel az épület több mint 100 éve épült, így a magas belső terei lehetőséget adtak az 50 négyzetméteres terem 25 négyzetméteres galériával való kibővítésére.

    Az átalakítással járó huzavona miatt csak novemberben foglalhatta el a könyvtár a helyét. Elkezdődött a könyvtári terek kialakítása. A könyvek elhelyezése. Az alsó szintre került a kölcsönzői tér, a kézikönyvtár, tanulói multimédia, videólejátszó és vele szemben a belső tér lépcsőjén kialakított ifjúsági irodalmi rész, ahonnan a videót is nézhet akár egy teljes osztály. A lépcső alatti tér az elektronikus információkeresés helye. Három számítógép áll olvasóink rendelkezésére. Mellette a raktár. A galériára a szépirodalmi olvasó, amely tanórák tartására is alkalmas, a folyóirattár, kottatár és a zenével kapcsolatos könyvek, kerültek. HIFI – berendezés is található a könyvtárban, ami az audiovizuális felvételek lejátszását és felvételét, szerkesztését is lehetővé teszi.

    Amint a dobozaim közepén állhattam, már el is indult a kölcsönzés. Így a napi könyvtári feladatok mellett kellett kialakítani könyvtárunk új képét.

    Új polcrendszert alakítottunk ki. Fel kellett újítani a könyvtár tájékoztató apparátusát. Új raktári jelzeteket, vastámaszokat vettünk és egy videót. A régi bútoraink is visszakerülnek. Végre elkészült a szigetelés és szőnyeg is került a kövezetre. Még küzdünk a régi épület miatti gondokkal, még nem laktuk be teljesen a teret, de folyamatosan alakul egyre szebbé…

2013. május

A könyvtár tere új polcokkal bővült, a szőnyegpadlót is kicseréltük. Új HIFI-t és TV-t is kaptunk. Az átalakuláskor a zenetanári is beköltözött új helyére a könyvtár szabad légterét kihasználva.

A könyvtári dokumentumok köre megduplázódott. Ma már több mint 20.000 dokumentum várja az olvasókat. Ma már nem videót nézünk, hanem DVD-t. A kottákat elektronikusan is letölthetjük …

Én is csak azt írhatom, mint elődöm:                                                                  

Remélem a fejlődés nem áll meg. S végre újra költözhetek a napsütötte könyvtáramba az építkezés után!  

„A te könyvtárad, a te életed”           

Anya, tudod: „A te könyvtárad, a te életed.” – mondta lányom. Igen, én itthon vagyok a könyvtáramban. Sokszor még szóban is eltévesztem … Valóban, az mindig jó, ha az ember úgy indul reggel, mintha haza menne, ha érzi az otthonosság légkörét, azt, hogy szabadon az lehet, aki, nem kell külön megtervezni, hogy kinek, mit, miért és hogyan kell szólni. Mondhatom, mit fontosnak vélek. Nemcsak vélek, hanem határozottan írom, amit lényegesnek tartok a világról. Ezekkel ismertetem meg a hozzám betérőket. Leginkább persze speciális módon, a könyvek által.

Könyvtár. A tudás tárháza. Hely, ahol önállóan, gondolataimba mélyedve keresgélhetek egy-egy számomra, vagy számotokra izgalmas témáról anyagot. Információkat gyűjthetek. Nézelődhetek. Keresgélek. Böngészek. Kezembe veszem a könyvet. Ismerkedek vele. Meg-megszólít egy-egy kötet, szinte vonz       . Kézbe kell venni, forgatni, megismerkedni, sőt megsimítani a könyv gerincét, jelezve, hogy fontos számomra. Jó lenne, ha más is így érezne a könyvek iránt.

Elismerem, ez már túlzás, de az ember kötődik környezetéhez.

Ezt persze megtehetném bármelyik könyvtárban. Hogy miért pont iskolai könyvtárban létezem?

Végül is pedagógus lennék … Megvan bennem az az idea, hogy a világ jó irányba, személyes példánkkal, a környezetünkre való pozitív hatással megváltoztatható. A gyerekek figyelmét fel kell hívni az értékesre, a szépre, a sorokban rejlő gondolatokra. A könyvek iránti szeretetet, a tudásvágyat, nemcsak a tanító néni és a magyar tanár segít kialakítani, hanem az iskolai könyvtáros is a maga hétköznapjaival, a gyerekek közti létezésével is.

                                                                 Szeretettel

                                                                                        Ildikó (néni), a könyvtárosotok